A Wallenberg füzetek sorozatban eddig megjelent kötetek
Wallenberg füzetek 1.
…hogy a budapesti Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon (Katalógus. Ember Mária szerk. 1994. második kiadás 2020.)
Wallenberg fuzetek1
Az első kötet az 1992. augusztus-október 31. között, a budapesti Legújabb Kori Történeti Múzeumban megrendezett Wallenberg-kiállítás dokumentumainak és képanyagának felhasználásával készült, angol és német nyelvű képjegyzékkel. Ezen a kiállításon mutatták be először azokat a KGB iratokat, amelyek azt bizonyítják, hogy a szovjet kémelhárítás ejtette foglyul, vitte ki Moszkvába és tartották rabságban a Lubjanka, illetve a Lefortovo börtönben.
Fülszöveg: Ötven éve, 1944. július 9-én érkezett Raoul Wallenberg svéd diplomataútlevéllel Budapestre. Elhagyta biztonságos otthonát, polgári foglalkozását és bevetette magát egy hadszíntérré váló ország vérre menő harcaiba. Német megszállók és magyar nyilasok szemében egyaránt gyűlöletes lett, mihelyt pártfogásába vette azok kiszemelt áldozatait. A sors keserű fintora, hogy amikor az általa védettek végre fellélegezhettek, akkor kezdődött az ő keserves rabsága. Az 1992 őszén Budapesten megrendezett, rendkívüli érdeklődéssel kísért Wallenberg-kiállítás a világon első ízben itt bemutatott KGB-iratokkal bizonyította, hogy a svéd követségi titkárt a szovjet kémelhárítás ejtette foglyul, vitte ki Moszkvába és tartotta rabságban a Lubjanka, illetve a Lefortovó börtönben. További sorsa mindmáig ismeretlen. Három hónap leforgása alatt 12.700 látogató tekintette meg a Legújabb Kori Történeti Múzeum emeleti különtermében rendezett kiállítást. A vendégkönyvnek a világ számos nyelvén írott bejegyzései közül nem egyben fogalmazódott meg az az igény, „hogy a budapesti Wallenberg-kiállítás emléke fennmaradjon”.
Wallenberg-füzetek címmel könyvsorozatot bocsát útjára a magyar Wallenberg Alapítvány kuratóriuma. E sorozat első kötetét tartja kezében az olvasó.
Wallenberg füzetek 2.
Gazsi József (1995): Akit Mózesként tiszteltek. Budapest. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek2
Wallenberg füzetek 3.
Forgács Gábor (2006): Emlék és Valóság – Mindennapjaim Raoul Wallenberggel. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek3
Összefoglaló: Raoul Wallenberg megmentettjeként, majd munkatársaként öt hónap története. Édesapja révén – aki közvetlen munkatársa volt Raoul Wallenbergnek - a XX. század „Szent György” lovagja közelében segítette a mentőakciót 1944-ben.
Wallenberg füzetek 4.
Jász István (2006): Csobbanó idő. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek4
Előszó: A hatalmas borítékból egy nyolc- vagy tízoldalas kérdőív került elő. A Mazsihisz kísérőlevele egy kicsit zavaros volt, de annyi kiderült belőle, hogy valami újabb kárpótlásra volna módjuk azoknak, akik még élnek és képesek emlékezni.
A svájci bankok rájöttek ugyanis, hogy a második világháború alatt ott letétbe helyezett mérhetetlen német vagyon náci eredetű, úgy rabolták össze.
A kárpótlási igénybejelentővel a zombori legendakör materializálódott.
Felmenőim, a szép zsidó doktor, a felesége, aki még saját lányának (az édesanyámnak) írott leveleit is úgy írta alá, Ilona, nagynéném, akitől a nevemet kaptam, - ő írt Jász Elli néven a Bácsmegyei Naplóba, mind adathordozóvá váltak, ráadásul pontos határidővel, csak azért, hogy édesanyám kilencvenegy évesen valamivel nagyobb életjáradékot kaphasson. Ez neki a létminimummal együtt azt a jóleső tudatot is biztosíthatta, hogy fiának nemcsak anyagi, hanem írói segítséget is nyújthatott. Mert annak a száz esztendőnek a kilenc tizedét, amely a nagyszüleim házasságkötésétől, tehát 1900-tól kezdve telt el, ő nem csak szemtanúként élte át.
Wallenberg füzetek 5.
Ernst Pichler (2008): Végjáték a Lubjankában. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek5
Összefoglaló: Raoul Wallenberg titokzatos eltűnésének és halálának írói elképzelése. A szerző színházi tapasztalatait felhasználva jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a műből színdarab készüljön, melyet a magyarországi német színházban és Salzburgban is bemutattak.
Wallenberg füzetek 6.
Forgács András (2019): Az embermentéstől a Wallenberg Bizottságig. Wallenberg Egyesület Kiadó. (A Wallenberg-szobor története)
Wallenberg fuzetek6
A VI. kötet azt a célt szolgálja, hogy az egyesületnek rendelkezésére álló dokumentumok alapján, valamint Forgács Gábor írásai nyomán összefoglalóan bemutassa a Wallenberg körül dolgozó munkatársak munkáját és azt az erőfeszítést, amit a túlélők tettek közvetlenül a háború után a Wallenberg Bizottság keretei közt Wallenberg hősiességének emléket állítandó.
Wallenberg füzetek 7.
Paul Marer (2020): Részvételem a Wallenberg mentőakcióban (Bach Marianne visszaemlékezése)
Wallenberg fuzetek7ketnyelvu_resized
"Ez a könyv Marianne Bach történetét meséli el, aki a második világháború idején Budapesten, fiatal nőként együttműködött Raoul Wallenberggel életmentő munkájában.
Marianne Bach 97 éves, Svájcban él, és valószínűleg ő az utolsó szemtanúja a svéd diplomata bámulatos tetteinek.
A könyv szerzője Prof. Paul Maurer, maga is holokauszt-túlélő, aki 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Közgazdász dr, aki az elmúlt években a magyarországi holokauszt kutatásával foglalkozik.
Maurer könyve remek olvasmány!" Írta a Nemzetközi Raoul Wallenberg Alapítvány.
Wallenberg füzetek 8.
Dobos Erzsébet (2021): A spanyol diplomata. Wallenberg Egyesület Kiadó. (Ángel Sanz Briz budapesti tevékenysége)
Wallenberg fuzetek8
Dobos Erzsébet orosz-spanyol-portugál nyelv- és irodalomszakos tanár 2006-ban kezdett el foglalkozni Ángel Sanz Briz, a Holocaust idején életmentő spanyol diplomata történetével. Dokumentumokat, oral history visszaemlékezéseket gyűjt, és munkájának eredményeit könyvekben, dokumentumfilmekben, előadásokon teszi közzé magyar és spanyol nyelven. Aktív résztvevője a budapesti Spanyol Nagykövetség Sanz Brizről szóló megemlékezéseinek. A spanyol diplomata című új könyvében dokumentumok kíséretében széleskörűen bemutatja Magyarország 1944-45 közötti történéseit, a spanyol-magyar diplomáciai kapcsolatok alakulását, és a semleges országok fellépését a budapesti zsidók megmentése érdekében. Az olvasó sok új információt talál a Spanyol Követség intézkedéseiről, a magyar alkalmazottakról, a védett házakról, a spanyol mentettek visszaemlékezéseiből pedig megtudhatja, gyerekként hogyan élték meg a magyar történelem e sötét fejezetét. A könyv utolsó fejezete bemutatja, hogy a Spanyol Nagykövetség - a magyar állami és önkormányzati szervekkel közösen - milyen események szervezésével járul hozzá Ángel Sanz Briz, a Világ Igaza emlékének megőrzéséhez. Összegezve: a nemzeti önismeret erősítéséhez hozzásegítő könyvet tart kezében az olvasó.
Wallenberg füzetek 9.
Szalai Anna (2021): „…lehet, hogy messze kerülünk egymástól…” Szenes Anikó/Hanna családja és magyarországi évei. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek9
Ajánlás
Fontosnak tartottuk a Raoul Wallenberg Egyesület részéről, hogy a Szenes Hanna-emlékévben a Wallenberg füzetek sorozatban új dokumentumok is jelenjenek meg Anikó/Hanna családi gyökereiről és azok társadalmi beágyazottságáról. Jól érzékelhető, hogyan változik meg egy konszolidált és összetartó polgári életmódot folytató zsidó család élete, kapcsolatai, majd lehetőségei. Nyilvánvaló, hogy a külső és belső környezet változásai egy tehetséges család mindennapjait, megélhetését is romokba döntötte és amikor a tiltó, korlátozó intézkedéseket Anikó/Hanna is megérzi, válik igazán felnőtté. Vágyai, céljai folyamatosan alakulnak és egyre közelebb kerül a cionizmus (nemzetté válás) eszméihez, majd az alijázáshoz.
Szalai Anna irodalomtörténész egy magyar és egy héber nyelvű kötetben adta ki Szenes Hanna írásait, és évekig foglalkozott a családnál őrzött dokumentumokkal. Ezeknek az eddig ismeretlen forrásoknak segítségével mutatja be ebben a kötetben a család hétköznapjait, sikereit és belső összetartó erejét.
A könyv fontos ismereteket adhat – a már megjelent számos értékelő mű mellett – a pedagógusoknak és diákoknak is a kor valóságos arcának és működésének megismeréséhez.
Sajnos Szenes Anikó/Hanna magyarországi küldetése szervezési, előkészítési és egyéb okok miatt sikertelenül alakult és a nyilas hatalom kíméletlenül eljárt a kihallgatásokon hősként viselkedő Hannával, de életútja, versei és bátor személyisége példaértékű.
Budapest, 2021. szeptember
Dr. Sebes József
Wallenberg füzetek 10.
(2022) 100 éves a 311. Vörösmarty zsidó cserkészcsapat. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek10
Wallenberg füzetek 11.
Frank Baron (2022): Az Auschwitz-jegyzőkönyv és Budapest, 1944. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek11
Két fiatal auschwitzi fogoly csodával határos szökése rendkívüli eseményeket indított el. Miután két évet túléltek a koncentrációs táborban, sikerült részletesen leírniuk a náci megsemmisítő gépezet minden lényeges jellemzőjét. Rendkívüli precizitásuknak köszönhetően a beszámolójuk azonnal aláásta a náci titoktartást és megtévesztést, amely megszámlálhatatlanul sok ember életébe került. Bár Svájcban hatékony erőfeszítések történtek, hogy az Auschwitz-jegyzőkönyv világszerte ismertté váljon, Magyarországon Dr. Soos Géza, a Külügyminisztérium osztályvezetője és a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM) vezető személyisége az elsők között volt, aki rögtön felismerte, hogy a beszámoló fontos eszközzé válhat az embermentés során, és Raoul Wallenberg magyarországi tevékenységének figyelemre méltó előkészítőjévé és fontos társává vált.
Wallenberg füzetek 12.
Karsai László (2022): Szalai Pál politikai életrajz. Wallenberg Egyesület Kiadó. (Szalai Pál életének és tevékenységének bemutatása)
Wallenberg fuzetek12
Szalai Pál nagy utat tett meg: az 1930-as évek végén csatlakozott a nyilasokhoz, majd 1942-ben a pártból kilépett. A nyilas puccs után a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője lett. Egyesek szerint ő mentette meg a nagy gettó rabjait, amikor a nyilasok és a németek le akarták mészárolni őket. 1945-ben a népbíróság felmentette, 1953-ban letartóztatták, Wallenberg meggyilkolásának vádjával koncepciós perben akarták elítélni. Sztálin halála után szabadlábra helyezték, 1956-ban az USA-ba emigrált. Elsősorban az 1945-1948 közötti népbírósági és népügyészségi dokumentumok kritikus vizsgálatával megpróbáljuk feltárni, valójában mit tett Szalai a nyilasok rémuralma idején, kiket mentett meg, mivel érdemelte ki, hogy 2008-ban a Yad Vashem a Világ Igaza kitüntetést adományozza neki.
Wallenberg füzetek 13.
Forgácsné Dénes Katalin (2023) A Wallenberg-díj története – Wallenberg díjasok 2010-2023. Wallenberg Egyesület Kiadó.
Wallenberg fuzetek13
Összefoglaló: Minden év januárjában, Wallenberg születésnapján kerül átadásra a Wallenberg-díj. Olyan elkötelezett emberek, szervezetek, egyházi személyek kapják meg a díjakat, akiknek tevékenysége, életútja, emberi és közösségi magatartása példás, és tesznek is a hátrányos helyzetben élők vagy diszkriminációt elszenvedők érdekében. A könyv 2010-2023-as évek díjazottjait mutatja be.
Wallenberg füzetek 14.
Lena Glaser (2023): Talán zsidó című könyv magyar kiadása, amely egy párhuzamos holokauszt történetet dolgoz fel (Kate Wacz és Heinz Glaser holokauszt túlélők története).
Wallenberg fuzetek14
"Közvetlenül a 2. világháború kitörése előtt egy magányos zsidó kisfiú a svédországi Falun városába érkezik, a nácizmus elől menekülve.
Egész családját megölik a háború során, és a félelem és az örökös nyugtalanság elnémítja, és zárt ajtó mögé rejti a múltját.
Évtizedekkel később a lánya, egy másik túlélővel beszélgetve, megpróbál közeledni édesapjához és a holokauszthoz, Kate Wacz holokauszt túlélő, egyike azon keveseknek, akik még ma is élnek. Lena édesapja, Heinz, egyre inkább láthatóvá válik a Kate-tel való beszélgetések által, és kibontakozik az élettörténete, amit soha nem mesélt el.”
Wallenberg füzetek 15.
Nina Langlet (2023): A svéd mentőakció, 1944. Wallenberg Egyesület Kiadó
Wallenberg fuzetek15
A könyv – amelyet az olvasó a kezében tart – megrázó epizódokban rögzíti, miként mentette meg a svéd mentőakció keretében Valdemar Langlet több ezer ember életét Magyarországon 1944-ben.
Valdemar Langlet ösztönzésére humanitárius akció indult Budapesten 1944 májusában, s őt nevezték ki a magyarországi Svéd Vöröskereszt főmegbízottjának.
Mentette a zsidó származású és a baloldali üldözötteket a német nácik és a magyar nyilasok karmaiból.
Hűséges házastársa, Nina, fáradhatatlanul segítette férjét nehéz munkájában.
Az üldözöttek részére oltalomleveleket állítottak ki, kolostorokban és védett házakban rejtegették őket.
A házaspár találékonysága nem ismert határokat. Minden erejüket erre a munkára áldozták, és semmi térítést nem vártak és nem kaptak érte. A mások életéért vívott küzdelemben – a magyar segítőtársakkal együtt – a saját életüket is kockára tették.
Az ellenállási mozgalom egy olyan szeletével ismerkedhet meg az olvasó, melyet eddig kevéssé publikáltak. Langlet asszony könyve visszaemlékezés, nem történeti szakmunka. Olyan visszaemlékezés azonban, amely tárgyát, azaz a Svéd Vöröskereszt embermentő tevékenységét hitelesen érzékelteti.
Magyarország azzal is kifejezte tiszteletét a Langlet név előtt, hogy Budapesten utcát neveztek el Valdemar Langlet-ról. Az utcában található iskola is Langlet nevét viseli. Itt emléktábla hirdeti a svéd házaspár életmentő tevékenységét.
Wallenberg füzetek 16.
Hardi-Kovács Gellért (2024): Soos Géza az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse. Wallenberg Egyesület Kiadó
Wallenberg fuzetek16
Soos Géza, az Auschwitz-jegyzőkönyv lefordíttatója és terjesztője, zsidómentő
„Az elfelejtett hős” egy olyan kifejezés, amely a túl gyakori használat során értékét vesztette. E könyv főszereplőjére azonban mégis ez a legtalálóbb leírás. Soos Géza egy Igazi Ember volt, aki nem törődött bele abba, hogy sötétség és elnyomás uralja Magyarországot az 1940-es években. Meg akarta változtatni a történelmet, és ha másképp alakultak volna a dolgok, talán meg is tudta volna. Megpróbált botot dugni a magyar zsidóüldözés ördögi gépezetének küllői közé, fékezni a holokauszt utolsó, tragikus fejezetét. Próbálta megszervezni a magyar német- és nyilasellenes mozgalmat, és fel akarta hívni a nyugati szövetségesek figyelmét, hogy a magyar nép is fel kíván sorakozni az antifasiszta nemzetek közé. Legkevésbé rajta múlott, hogy mindez nem sikerült, ő maga többet tett a náci-nyilas téboly ellen, mint talán bárki más Magyarországon. Nem véletlen, hogy ő volt az első magyar, akit Raoul Wallenberg felkeresett, miután megérkezett Budapestre 1944. júliusában. Soos személye és tettei mégis ismeretlenek maradtak a szélesebb hazai és nemzetközi nyilvánosság előtt.
E könyv bemutatja Soos Géza kalandos életútját a református ifjúsági aktivistától a titkos összesesküvőn keresztül a nemzeti ellenállás központi alakjáig. Számos új információt is bemutat, többek között Soos svéd és amerikai kapcsolatairól. Soos nem tudta megváltoztatni a történelmet és maga is az események áldozata lett, mivel a háború után el kellett menekülnie Magyarországról és soha nem tért vissza. E könyv célja, hogy ápolja ennek a különös embernek az emlékét.