Raoul Wallenberg emléktábla a Minerva utcában
Cím: 1118 Budapest, Minerva utca 3/a
1994. nyarán – az embermentő tevékenység fél évszázados évfordulóján – a budapesti Raoul Wallenberg Alapítvány kezdeményezésére avatták fel az egykori Svéd Királyi Követség Gyopár utcai épületének kertfalán Czinder Antal szobrászművész plakettjeivel díszített emléktáblát – középen Wallenberg, baloldalt Carl-Ivan Danielsson követ, jobbra Per Anger attasé – 1944-es helytállásának tiszteletére.
Ugyanis 1944 nyarának végén több száz ember állt sorban a Gellért-hegyi svéd követség épülete előtt. Svéd menlevélért jöttek. A menlevél megszerzése sokak számára ekkorra már élet és halál kérdése volt.
Amikor megkezdődött a magyar zsidók deportálása, a követség elkezdett a svéd kapcsolatokkal rendelkező zsidók számára védelmi dokumentumokat kiállítani. Később a Svájci Nagykövetség és a Nemzetközi Vöröskereszt is hasonló iratokat állított ki. A probléma ott kezdődött, hogy a német és a magyar hatóságok nem mindig fogadták el ezen dokumentumokat, sőt még hitelességüket is megkérdőjelezték.
Wallenberg rájött, hogy újfajta iratra lesz szükség. Kreativitását felhasználva megalkotta a védlevelet (németül Schutzpass). A dokumentumon – akárcsak a valódi útleveleken – szerepelt tulajdonosának fényképe, a követség bélyegzője, valamint Raoul Wallenberg és Ivan Danielsson nagykövet aláírása. A védlevélen magyar és német felirat jelezte, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt áll. Ez az irat valójában nem útlevél volt, de annyira hitelesnek tűnt, hogy a magyar hatóságok elfogadták. A védlevelek tulajdonosainak nem kellett viselnie a sárga Dávid-csillagot, és a legtöbb zsidóellenes törvénnyel szemben is védve voltak. 1945-ig Raoul Wallenberg és kollégái körülbelül 8.000 menlevelet állítottak ki.
