Archívum

Régen volt? Hol is volt? 2012

backup_cover

Régen volt? Hol is volt? c.

középiskolás vetélkedő országos döntőjének eredménye:

  1. helyezett: Kiáltójel nevű csapat 97 ponttal

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Bornemissza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola, Budapest, 1082.

  1. helyezett: Lejó nevű csapat 90 ponttal Lengyel József Gimnázium, Oroszlány
  2. helyezett: Farkasfalka nevű csapat 89 ponttal Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

4-5. helyezett: Shalom Budapest nevű csapat 88 ponttal Bornemisza Gimnázium, Budapest, 1107.

4-5. helyezett: Uzonigimi nevű csapat 88 ponttal   Uzoni Péter Gimnázium, Salgótarján

  1. helyezett: Menóra nevű csapat 86 ponttal Szegedi Gazdasági Középiskola, Szeged     7-8. helyezett: Szent László Hadosztály nevű csapat 83 ponttal Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon, Miskolc

7-8. helyezett: Törimánia nevű csapat 83 ponttal Petőfi Sándor Gimnázium, Mezőberény

  1. helyezett: JanusX nevű csapat: 78 ponttal Janus Pannonius Gimnázium, Pécs
  2. helyezett: Zala csillagai nevű csapat 76 ponttal Kölcsey Ferenc Gimnázium, Zalaegerszeg

 

Az I. forduló eredményei

Az I. forduló kérdései

Április 19-én egésznapos rendezvény keretében sikeresen lezajlott az idei év “Régen volt? Hol is volt?” címet viselő vetélkedő döntője a Raoul Wallenberg Humán Szakképző iskola és Gimnáziumban. A csapatok rendkívül színvonalas teljesítményt nyújtottak, így a zsürinek nem volt könnyű dolga a rangsor felállításakor. A nyertes a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium és a Bornemissza Gimnázium diákjaiból álló csapat lett.

A Wallenberg Humán Szakképző Iskolában április 19-én reggel minden készen áll. Az ebédlőben a döntőbe jutott csapatok ülik körül az asztalokat, várják a megnyitót. A rendezvényt először a Külügyminisztérium kabinetfőnöke, Breuer Klára köszönti. Beszédében hangsúlyozza, mindig először az áldozatokra kell emlékeznünk, de az embermentők tevékenységét sem felejthetjük el. Orosz Ferenc, a Raoul Wallenberg Egyesület soros elnöke arról beszél, azok a diákok is nyertesei a vetélkedőnek, akik nem az első helyen végeznek, hiszen gyarapodik tudásuk a vészkorszakról, s a holokauszt-túlélőkkel készített interjúk lelki fejlődésükhöz is hozzájárulnak. Reményét fejezte ki, hogy aki részt vett ezen a versenyen, az legközelebb fel tud majd lépni a tudatlanságból származó előítéletek ellen. Ezután a döntőbe jutott tíz csapat elindult, hogy a sétányi közelben lévő Holokauszt Emlékközpontban megnézze az állandó kiállítást. A diákok megebédeltek, s kora délután megkezdődött a vetélkedő. Az iskola tantermeit rendezték be állomásoknak, s az “állomásfőnökök” a Wallenberg középiskola tanárai, illetve az egyesület tagjai, valamint az Élet menete alapítvány egyik önkéntese volt. A “Stúdió” elnevezésű állomáson a diákok voltak az interjúalanyok, bele kellett élniük magukat abba, hogy 1944-et írunk és ők az üldözöttek közé tartoznak. Hogyan szereztek tudomást a lakóhelyeteken a zsidóüldözésről? Tapasztaltatok-e emberi segítséget? Hogyan sikerült túlélni a borzalmakat? S a kérdésekre a diákok – sokan komoly beleélő képességről tanúbizonyságot téve – mesélnek. “Nem mehettünk az utcára. Nem ülhettünk be a cukrászdába egy fagylaltra. Voltak páran, akik zsidókat bújtattak, de ők a saját életüket is kockáztatták” – hangzanak a válaszok. Egy másik teremben a kivetítőn Raoul Wallenberg emlékműve, az, amelyik a róla elnevezett utca és a Pozsonyi út sarkán lévő ház falán található. Itt az volt a feladat, hogy a csapat egyik tagja röviden foglalja össze, miért illeti Wallenberget elismerés, mintha olyan embereknek magyarázna, akik soha nem hallottak semmit a svéd embermentőről. Valóban nehéz volt a zsüri és az állomásfőnökök dolga: jobbnál jobb teljesítmények következtek. A hat állomás után következett a prezentáció. Itt a csapatoknak röviden kellett bemutatniuk az írásbeli feladatot – többnyire interjút egy holokauszt-túlélővel, illetve lakóhelyük zsidó emlékeinek ismertetését. A zsüri itt érezhette legjobban, milyen kiemelkedő teljesítmények születtek. Haragszik-e valakire? – ezt a kérdést tette fel Ibolya néninek, aki hazajött a koncentrációs táborból, az Uzonigimi nevű csapat. “Gyűlölet nincs bennem, de Sabbath gyertyát nagyon sok évig nem tudtam gyújtani” – válaszolta Ibolya néni. A Shalom Budapest csapat azt próbálta felméréseivel – amelyek persze nem reprezentatívak – kutatni, mennyire ismert Raoul Wallenberg személye. Több helyszínen végzett felmérésük nyomán általában százból harmincegyen tudják, ki volt Wallenberg, de a diákok részt vettek és kérdezősködtek az Élet menetében is. Itt persze jobb eredmény született: százból nyolcvanheten ismerték Wallenberget. A gimnazisták megkérték egy Londonban élő barátjukat, tegye fel ugyanezt a kérdést a brit fővárosban különböző embereknek. Ötvenhárom megkérdezett közül csupán egyetlenegy hallott a svéd embermentőről, egy arab férfi. A legmegrázóbb előadást azonban a Farkasfalka (a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumból) mutatta be. Dramatizálták Magda néni, a meginterjúvolt túlélő élményeit. Két diák szürke ruhában (mint utóbb kiderült, a börtönből szerezték a jelmezt), sárga csillaggal adta elő a történetet, zenei aláfestéssel. “1938-ig nem is tudtam, hogy zsidó vagyok. Akkor március 15-én a tanító néni azt mondta, hogy a Magda üljön le, ő nem énekelheti a többiekkel a Himnuszt, mert ő zsidó” – így a túlélő. 1945. május 4-én pedig: “Azt mondják, szabad vagyok. Örülnöm kéne, de nem tudok. Fásult vagyok”. A zsüri egyik-másik tagja megkönnyezte az előadott történeteket. Ezzel lezárult a verseny. Kereszty Gabriella, a Külügyminisztérium tanácsosa megható élménynek nevezte a vetélkedőt, és leszögezte: a vészkorszakkal valamennyiünknek felelősségteljesen szembe kell néznünk. Ezután Karin Olofsdotter svéd nagykövet szólt a diákokhoz. Fantasztikusnak nevezte a vetélkedőt és a fiatalok teljesítményét, majd hozzátette: a felkészülés során szerzett tudást mindjárt akkor hasznosíthatják a diákok az iskolában, ha egy társukat igazságtalanul gúnyolják, bántják másságáért. Ezután következett az eredményhirdetés. Sebes József, a zsüri elnöke kiemelte, meggyőző volt a résztvevők felkészültsége, kreativitása és a jó csoportmunka. A nyertesek könyvutalványt, valamennyi résztvevő emléklapot kapott.

Török Katalin

Meghívó

a Raoul Wallenberg születése századik évfordulója tiszteletére meghirdetett „Régen volt? Hol is volt?” c.

vetélkedő országos döntőjére, melyre

  1. április 19-én, csütörtökön kerül sor a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnáziumban (Budapest VIII. Ludovika tér 1.)

Program:

10.00 Ünnepélyes megnyitó. 10.45 Látogatás a Holokauszt Emlékközpontban. Az állandó kiállítás megtekintése. Helye: Budapest, Páva u. 39. (kb. 10 perc séta) 13.00 Vetélkedő. Forgószínpad. Hat feladat. Hat állomás az iskolában. 15.00 Prezentációk. Plenáris program. 16.00 A zsűri értékeli a csapatok produkcióját, összesíti a pontszámokat. 16.30 Eredményhirdetés. A vetélkedő értékelése. Díjkiosztás.

A vetélkedőt megtiszteli jelenlétével Svédország budapesti nagykövete Karin Olofsdotter asszony.

Sikeres elődöntők az ország öt városában

A Wallenberg Év egyik fontos programja a “Régen volt? Hol is volt?” címmel megrendezett városismereti vetélkedő 14 és 18 év közötti diákok számára. A vetélkedő célja, hogy a diákok feldolgozzák a magyarországi holokauszt témáját, az embermentők tevékenységét, a zsidó-magyar kultúra együttélését, valamint megismerjék az embermentő emlékhelyeket. A vetélkedő elődöntőit az ország öt városában – Székesfehérváron, Budapest XIII. kerületében, Győrött, Szegeden és Miskolcon – bonyolítottuk le március 26 és 30 között, több mint 160 diák részvételével, melyet a Külügyminisztérium támogatott. A csapatok minden helyszínen megismerkedtek a holokauszt helyi emlékeivel, kiállításokat, zsinagógát, emléktáblákat tekintettek meg, majd meghallgatták a Külügyminisztérium helyettes államtitkárának, illetve munkatársának előadását a diplomáciáról. Ezután válaszoltak a csapatok a kérdésekre, illetve filmek – a Schindler listája, illetve A zongorista című alkotásokról van szó – részleteit kellett felismerniük. Az elődöntők mindenütt jó, családias hangulatban zajlottak le, és nyugodtan elmondható, hogy azok is nyertek, akik nem jutottak tovább a döntőbe. A felkészülés során ugyanis rengeteg ismeretet szereztek a holokauszt, a zsidó kultúra témaköréből, elgondolkodtak az előítéleteken és megismerkedtek a tolerancia fogalmával. Külön örömöt jelentett a Raoul Wallenberg Egyesület számára, hogy a miskolci elődöntőn két csapat is részt vett a Dr. Ámbédkar Iskolából. A roma tanulók – bár nem jutottak tovább – lelkiismeretes felkészülésről tettek tanúbizonyságot. Minden résztvevő csapat a oklevelet, illetve a témakörrel kapcsolatos könyveket vihetett haza. A következő csapatok jutottak be az április 19-i országos döntőbe, melyet Budapesten a Raoul Wallenberg Humán Középiskolában rendezünk meg: A székesfehérvári elődöntőből a pécsi Janus Pannonius Gimnázium két csapata a Farkasfalka és a Janusx, a Budapest, XIII.-ik kerületiből a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Bornemissza Péter Gimnázium, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Sportiskola közös csapata a Kiáltójel és a Bornemisza Gimnázium, Shalom Budapest nevű csapata, a győri elődöntőből a Lengyel József Gimnázium, /Oroszlány/ LeJó és a Kölcsey Ferenc Gimnázium /Zalaegerszeg/ Zala csillagai nevű csapata, a szegedi elődöntőből a Szegedi Gazdasági Középiskola Menóra és a Petőfi Sándor Gimnázium /Mezőberény/ TöriMánia nevű csapata, a miskolci elődöntőből a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon /Miskolc/ Szent László hadosztály és az Uzoni Péter Gimnázium /Salgótarján/ Uzonigimi nevű csapata. Török Katalin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük