Raoul Wallenberg Egyesület közleménye
Budapest, 2014. január 19., vasárnap (OS) – A Raoul Wallenberg Egyesület felháborítónak tartja, hogy a Veritas Történetkutató Intézet vezetője “idegenrendészeti intézkedésnek” nevezte a zsidók 1941-ben Kamenyec-Podolszkba történt deportálását.
A közelmúlt történelmi tényeit kutató új intézet, a Veritas vezetője, Szakály Sándor az államilag deklarált és kihirdetett Holokauszt Emlékévben elfogadhatatlan nyilatkozatot tett. A zsidók Kamenyec – Podolszkba történt kitoloncolását “idegenrendészeti intézkedésnek” nevezte. Akik a parancsot kiadták, valóban így nevezték tettüket, de nyilván tudták, mi vár a zsidókra. A történészek egyértelműen a holokauszt előszobájának tekintik az akkori intézkedéseket. Több generáció óta Magyarországon élő embereket megfosztottak vagyonuktól és valójában deportálták őket. A Raoul Wallenberg Egyesület azt várja egy közpénzen működtetett intézménytől, annak vezetőjétől, hogy vitatható, cinikus állításokkal ne provokálja a hazai szakmai közvéleményt és a kivégzettek leszármazottait.
Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület
Raoul Wallenberg Egyesület közleménye
Budapest, 2014. január 18., szombat (OS) – A Raoul Wallenberg Egyesület a német megszállási emlékmű kapcsán Rogán Antal polgármesterhez fordult.
Az egyesület levelet írt Rogán Antalnak,amelyben azt kérdezi a Belváros-Lipótváros polgármesterétől, hogyan hajtják végre a német megszállásra utaló emlékmű felállítását előíró kormányrendeletet. Az egyesület reméli,hogy az emlékmű szövege utalni fog – a magyar kormány álláspontjaként a parlamentben Navracsics Tibor és Martonyi János által elmondottaknak megfelelően – utalni fog a kollaboráns magyar állam felelősségére is. Az egyesület álláspontja szerint a német megszállásra, az azt követő náci és nyilas rémuralomra elsősorban nem emlékművekkel, hanem felvilágosítással, a még élő tanúk elbeszéléseivel, a történelmi tények objektiv bemutatásával kell a magyar állampolgárokat – főként az ifjúságot – emlékeztetni. A levélben a továbbiakban az egyesület arról is tájékoztatást kér Rogán Antaltól, hogy a megvalósítandó emlékmű tervéről és szövegéről kezdeményez-e egyeztetést az érintett szervezetekkel és egyesületekkel. Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület
Nyílt levél Rogán Antal polgármesternek
Rogán Antal polgármester úrnak Belváros-Lipótváros önkormányzata 1051 Budapest, Erzsébet tér 4.
Tisztelt Polgármester Úr! A sajtóból értesültünk arról, hogy „a Magyar Kormány 2013. december 31-én határozatban utasította Budapest Belváros-Lipótváros Önkormányzatát a Szabadság téren felállítandó, Magyarország német megszállására emlékező emlékmű felállítására.” Egyesületünk a hírt megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadta. 1944. március 19-én, amikor „szövetségeseink” megszállták hazánkat, kezdődött az a vészkorszak, amely magyarok millióinak szenvedéséhez, köztük több százezer zsidó és cigány honfitársunknak az elpusztításához vezetett. A Kormányzati Információs Központ január 2-án kiadott közleménye szerint „a magyar holokauszt 70. évfordulója alkalmából emlékévet tart, valamint felállítja Magyarország tragikus német megszállásának emlékművét. Ezen lépéseivel a Kormány minden magyar áldozat előtt lerója kegyeletét.” A Raoul Wallenberg Egyesület – 25 évvel ezelőtt kitűzött céljainak megfelelően – tevékenyen kiveszi részét az idei Holokauszt-év megemlékező programjaiból. Nézetünk szerint a megszállásra és az azt követő náci és nyilas rémuralomra elsősorban nem emlékművekkel, hanem felvilágosítással, a még élő tanúk elbeszéléseivel, a történelmi tények objektív bemutatásával kell Magyarország állampolgárait, köztük az ifjú nemzedékeket emlékeztetni, rájuk hatást gyakorolni. De nem mehetünk el szó nélkül amellett a tény mellett sem, hogy a 70 évvel ezelőtti holokausztnak nincs olyan emlékműve, amely az összes áldozatnak közösen állítana emléket. Nem ismerjük Belváros-Lipótváros önkormányzatának álláspontját a kormányhatározat végrehajtásának módjáról, s nem ismerjük Polgármester úr személyes véleményét sem. Ismerjük viszont azt a véleményét, amelyet egy nemrégiben a közvéleményt igencsak foglalkoztató, ráadásul éppen a politikailag annyira frekventált Szabadság teret érintő esemény kapcsán mondott, miszerint a Horthy-szobor felállítása „provokáció”, s rossz üzenet a külföldnek. Attól tartunk, hogy ez az újabb esemény ismét „provokáció” lesz, azzal súlyosbítva, hogy ezt most nem egy szélsőséges csoporthoz, hanem a kormányon levő erőkhöz kötik majd külföldön és belföldön egyaránt. Nem ismerjük sem az emlékmű külső megjelenésének, sem az ahhoz kapcsolódó szövegnek a tervét. Miközben az emlékmű felállításának tényét sem tartjuk helyesnek, meghatározó fontosságúnak tartjuk az emlékmű, illetve emléktábla szövegét. Amennyiben a szöveg önmagában a német megszállásnak állít emléket, az ellen határozottan tiltakozunk. A már idézett kormányközlemény erről nem nyilatkozik egyértelműen. A szöveget csak abban az esetben tudjuk elfogadni, ha az a megszállás áldozatairól szól. Fontosnak tartjuk, hogy a szöveg tartalmazza a kollaboráns magyar állam felelősségét is, abban a szellemben, ahogyan azt az elmúlt évben Navracsics Tibor és Martonyi János a parlamentben a magyar kormány álláspontjaként kifejtette. Tisztelt Polgármester Úr! A fentiekre hivatkozva kérjük, szíveskedjen tájékoztatni Egyesületünket:
- van-e hivatalos döntése Belváros-Lipótváros önkormányzatának az emlékmű felállításáról;
- van-e Polgármester úrnak – úgyis, mint a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetőjének – személyes álláspontja az emlékmű-felállításról;
- van-e elképzelés, esetleg konkrét tervezet az emlékműre;
- van-e szövegtervezet, s ha igen, az hogyan hangzik;
- szándékukban áll-e még az emlékmű és a szöveg végleges tervének kialakítása előtt – az idei 70. évforduló kapcsán – konzultálni a leginkább érintett szervezetekkel, köztük a Raoul Wallenberg Egyesülettel? Megtisztelő válaszát várjuk! Tisztelettel, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöksége nevében
Sipos András soros elnök
A Raoul Wallenberg Egyesület közleménye
Budapest, 2013. augusztus 4., vasárnap (OS) – Az előítéletek elleni küzdelem fájdalmasan aktuális. Raoul Wallenberg, a svéd embermentő augusztus 4-én született, 101 éve.
A Raoul Wallenberg Egyesület ezen a napon megkoszorúzta a svéd diplomata szobrát Budán, Pesten a Wallenberg utcai emlékművet és a Szent István parkban lévő szobrot. Tavaly kerek évforduló volt, ezért a 2012-es esztendőt a magyar kormány Wallenberg Évnek nyilvánította. Szép, méltó ünnepségek zajlottak országszerte. Szomorú, de igaz, hogy Wallenberg gondolatai, tettei minden eddiginél aktuálisabbak ma Magyarországon. Egy tíz európai országra kiterjedő kutatás megállapította, hogy hazánkban az emberek harminc százalékban súlyosan előítéletesek, s az ideológiai-kulturális előítéletek a lakosság 40-50 százalékában jelen vannak. A Raoul Wallenberg Egyesület – hangsúlyozta az egyesület ügyvivője, Sebes József koszorúzáskor elmondott beszédében – fontos céljának tekinti, hogy a legkülönbözőbb módon vegye fel a harcot a rasszizmus, az előítéletes gondolkodás ellen. Kiállításokkal, állásfoglalással, középiskolás diákoknak szervezett vetélkedőkkel – melynek során a fiatalok megismerhetik a holokausztot és az embermentők tevékenységét – reális történelemszemlélet kialakítására törekszik. Ebben várjuk a felelős pozícióban lévők és minden jóérzésű ember segítségét – nem csak szavakban és ígéretekben.
Kiadó: Raoul Wallenberg Egyesület
A Raoul Wallenberg díj átadásán készült képek IDE kattintva érhetőek el.
Raoul wallenberg-díj 2013
Az MTI híre:
Történelem-holokauszt Balog Zoltán: együtt kell tiltakoznunk a diktatórikus magatartásformák ellen!
Budapest, 2013. január 17., csütörtök (MTI) – Együtt kell tiltakoznunk a nem demokrata, diktatórikus magatartásformák ellen – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az embermentő egykori svéd diplomatáról, Raoul Wallenbergről elnevezett díj átadásakor csütörtökön Budapesten.
Az elismeréseket Balog Zoltán és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A magyar tárcavezető az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Raoul Wallenberg Alapítvány, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a svéd nagykövetség rendezvényén úgy fogalmazott: talán nem véletlen, hogy éppen a Wallenberg-év zárultával, csütörtökön alakult meg a jövő évben tartandó holokauszt emlékév bizottsága, amelyben képviselteti magát Izrael, Ausztria, Németország és az Egyesült Államok is, mert “az emlékezés kultúráját, annak gyakorlását nem szabad abbahagyni”. Balog Zoltán kiemelte: a demokrácia minőségét nem az adja meg, hogy hány párt van a parlamentben, hanem azok a magatartásformák, amelyeket a demokraták megjelenítenek. Utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy “a politikusok a díjazottaktól (…) tanuljanak demokrata magatartásformát”. A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, “és mégis, bármilyen erős az emlékezés (…), megismétlődik”. Rámutatott, ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de “azzal a magatartással, amely lehetővé teszi, hogy (…) diktatúra legyen, nap mint nap találkozunk”. Többek között akkor, “amik gyűlöletbeszéd vesz körül bennünket, amikor egyesek úgy gondolják, hogy a sajtószabadság arra való, hogy indulatot gerjesszenek kisebbségek tagjaival szemben” – tette hozzá. Balog Zoltán reményét fejezte ki, hogy “együtt tudunk küzdeni mindenütt, ahol a kisebbségi sorsban élőket diszkrimináció éri”. Kitért arra is, hogy a roma szakkollégiumok a történelmi egyházak és a kormány “közös kedves gyermekei”, azokban több mint száz, roma származású fiatal tanul a felsőoktatásban. Erik Ullenhag hangsúlyozta: “kötelességünk emléket állítani minden áldozatnak”, és dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. Kiemelte, a svéd kormánynak feltett szándéka, hogy küzdjön mindenféle idegengyűlölet és intolerancia ellen. Hozzátette, a svéd kormány nem engedheti meg, hogy széles politikai befolyásra tegyen szert az az idegengyűlölő párt, amely jelenleg a parlamentjükbe is bekerült, és kötelességüknek nevezte, hogy megtanítsák a fiatalokat arra, hogy tolerálják a kisebbségeket. A svéd miniszter megemlítette, kormányuk 50 millió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren, annak érdekében, hogy a roma gyermekeknek ugyanakkora esélyük legyenek a boldogulásra, mint a többségi társadalomba született társaiknak. A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el. Baks község önkormányzatának kitüntetése kapcsán kiemelte: a Csongrád megyei településen a helyi önkormányzat törekszik arra, hogy lakosai megértésben tudjanak együtt élni egymással, ennek példájaként említette, hogy az ottani képviselő-testületbe a lakosság 2010-ben a cigány nemzetiségi önkormányzat egyik képviselőjét tagnak választotta. A szintén díjazott, független dokumentumfilmes Bódis Krisztáról közölte: fesztiválokat, kulturális és társadalmi megmozdulásokat szervez és létrehozta az ózdi Hétes-telepi alkotó és fejlesztő programokat. Csóka János Pálról, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökéről elmondta: a budapesti kerületekben ő az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választásokat. A díjazott 2010-től a Fővárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke, részt vett az Újpesti Polgárcentrumban a holokausztkiállítás szervezésében. Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnökéről a laudációban megjegyezte: másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban, a zsidó őszi ünnepek után pedig minden évben megszervezi az Élet menete emlékestet. A kitüntetett Uhrin Anikóról, aki 2011-es megalakulásától irányítja a Wáli István Református Cigány Szakkollégiumot, elmondta: a Debreceni Református Kollégium Óvodájának óvodapedagógusaként 2009-2010-ben komoly része volt az intézmény óvodai programjának átdolgozásában, 2008-ban pedig feldolgozta a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár cigányokra vonatkozó, második világháborús hadigondozási iratanyagot. Az 1912. augusztus 4-én született Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt. Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője és Csomós Miklós főpolgármester-helyettes.
Raoul Wallenberg-díj 2013
- január 18., péntek
Többek mellett Uhrin Anikó, a Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatója vehette át a Raoul Wallenberg-díjat január 17-én.
Megosztás iwiw facebook google+ twitter Elküld Nyomtat A A A
A Raoul Wallenberg-díjban azok részesülhetnek, akik a hazánkban hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. A Raoul Wallenberg Egyesület, Svédország magyarországi nagykövetsége és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szervezett díjátadót a Holokauszt Emlékközpontban rendezték. Az elismeréseket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Erik Ullenhag, Svédország integrációs minisztere adta át.
Balog Zoltán utalt arra, a Raoul Wallenberg Egyesület azért alapította a díjat, hogy „a politikusok a díjazottaktól tanuljanak demokrata magatartásformát”. A miniszter szólt arról: azért szoktunk emlékezni azokra, akik kiálltak az üldözöttekért a diktatúra idején, hogy ne ismétlődhessen meg az, ami a diktatúrában történt, „és mégis, bármilyen erős az emlékezés, megismétlődik”. Ez nem feltétlenül haláltáborokban vagy vallási, etnikai kisebbségek iránti direkt életfenyegetésben mutatkozik meg, de akár a gyűlöletbeszéddel vagy a kisebbségek elleni előítélettel, amellyel nap, mint nap találkozunk.
Erik Ullenhag hangsúlyozta, hogy dolgozni kell azon, hogy a holokauszt tragikus eseményei ne felejtődjenek el, ugyanakkor az embermentők történeteire is emlékezni kell, Wallenberg bátorságát pedig be kell mutatni az antiszemitizmussal és a cigányellenességgel szembeni harc során. A svéd miniszter megemlítette, kormányuk ötvenmillió svéd koronát fordít arra, hogy javítsa a romák helyzetét egyebek mellett szociális és oktatási téren.
A laudációkat Sipos András, a díjat odaítélő bizottság titkára mondta el.
Uhrin Anikó 1993-ban szerzett óvodapedagógusi diplomát a Szarvasi Óvóképző Főiskolán. 1998-tól Bölcskei Gusztáv püspök úr jóváhagyásával az újonnan induló református óvoda munkatársa lett. Anyai ágon cigány származású, így az ezredforduló táján a cigányságot érintő társadalmi problémák erősödése igen érzékenyen érintette, ez erősítette benne az elhívást, amely által elvégezte a Pécsi Tudományegyetem romológia szakát. Az egyetemi időszak alatt tagja lett a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesületnek, melyen belül lehetősége volt kutatásokban való részvételre (Cigányok részvétele a II. Világháborúban, Szakmunkás képzésben résztvevő cigány fiatalokkal, és családjukkal készített interjúk). Az egyetem befejezése után 2011-ben az újonnan induló Wáli István Református Cigány Szakkollégium vezetője lett. Az intézmény célja, hogy segítse a magyarországi cigányság új értelmiségi rétegének kibontakozását, akik tanulmányaik során törekszenek választott hivatásukban a magas fokú szakmai színvonal elérésére, valamint kellő érdeklődéssel, és szociális érzékenységgel bírnak a cigányság társadalmi felzárkózási folyamatának lehetőségeit vizsgáló párbeszédbe és cselekésbe való bekapcsolódásra. „Meggyőződésem, hogy a személyes emberi kapcsolatokon, és követendő, követhető minták, és a közös megismerés hídján keresztül visz csak út a ma még nehéznek és összetettnek látszó problémák megoldása felé” – véli Uhrin Anikó. Tavaly is volt református díjazott a Wallenberg-díj kitüntetettjei között: akkor Dani Eszter református lelkész érdemelte ki az elismerést.
Uhrin Anikó mellett a kitüntetésben részesült: a Csongrád megyei Baks Község Önkormányzata, ahol a községi önkormányzat és a nemzetiségi cigány önkormányzat összefogást mutat, támogatják egymást, mert közös cél vezérli őket: a diszkrimináció leküzdése, a fiatalok továbbtanulása, önmegvalósítása és a hagyomány, a kultúra ápolása. Emellett Bódis Kriszta független dokumentumfilmes nyerte el az elismerést: tizenkét éve dolgozik töretlen erővel az ózdi Hétes-telepiek életkörülményeinek javításán: mintaprojektje a Gettószelidítő nevet viseli. A Van helyed Alapítvány támogatásával önkéntes munkát szerveztek, ennek során vízelvezető árok, futballpálya és közösségi tér épült, fákat telepítettek és felújították az önkormányzati bérlakások balesetveszélyes lépcsőit. A Hétes-telep átalakult, gettóból élhető szociális teleppé vált.
Csóka János Pál, az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, szintén díjazott budapesti kerületekben Csóka János Pál az egyetlen, aki folyamatosan megnyerte a kisebbségi önkormányzati választást úgy, hogy az általa vezetett szervezet jelöltjei is mind az öt mandátumot sorra elnyerték. Helyi szinten sikeresen, a lehetőségeket maximálisan kihasználva dolgozik az elesettekért. Érdekképviseleti, érdekérvényesítő tevékenységét nemcsak a cigány, de a többi nemzetiség, illetve a többségi társadalom is példaként tiszteli Újpesten. Béketeremtő egyéniségének köszönhetően működik, fejlődik az újpesti cigány közösség. Az említettek mellett Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke is Wallenberg-díjas lett. Másokkal együtt elindította az Élet Menete emlékprogramokat Magyarországon és Lengyelországban. Céljuk ezzel, hogy minél több jóérzésű magyar embert szólítsanak meg. Kapcsolatot ápol a határon túl élő magyar nemzetiségű zsidó szervezetekkel, közös rendezvényeket tartanak.
Az eseményen megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és Tarr Zoltán, zsinati tanácsos.
A program a LiKör, az ELTE BTK Skandináv nyelvek és irodalmak tanszékének hallgatói kórusának előadásával zárult. A díjátadási ünnepség után este hat órától a résztvevők gyertyát gyújtottak a Pozsonyi úti Raoul Wallenberg emléktáblánál.
reformatus.hu Fotó: Sereg Krisztián
2011.01.17. Hírek a Raoul Wallenberg-díj átadásáról:
ATV: atv.hu Echo Tv: www.echotv.hu Hír24: www.hir24.hu Hír3: hir3.hu Hírszerző: hirszerzo.hu RomNet: www.romnet.hu HVG Online: hvg.hu Index: index.hu Klub Rádió: www.klubradio.hu Kultúra.hu: kultura.hu KultúrPart: www.kulturpart.hu MR1-Kossuth Rádió: www.mr1-kossuth.hu Népszabadság Online: nol.hu PRAE.HU: prae.hu
Riportok:
Inforádió: inforadio.hu Klubrádió “Hozzáadott érték” c. műsor: www.klubradio.hu ATV “Jam” c műsor: atv.hu