Elnök Úr,
Kedves Barátok,
Hölgyeim és Uraim,
Különleges öröm számomra, hogy Raoul Wallenberg svéd embermentő diplomata
születésének 114. évfordulóján, ma, Veletek, Önökkel itt lehetek.
Talán sokan emlékeznek rá, hogy 2012-ben a Külügyminisztérium részéről Wallenberg
tiszteletére emlékévet szerveztünk, gazdag eseménysorozattal Magyarországon és
Svédországban. Egy svéd diplomata emlékére, aki több tízezer magyarországi zsidó
honfitársunkat mentette meg a holokauszt rettenetes tragédiájának idején.
Raoul Wallenberg fény az éjszakában, ember az embertelenségben, meleg szikra a hideg
télben. Tettei mindig aktuálisak maradnak, és történetéből, bátorságából, kiállásából a
Humánum mellett mindnyájunknak tanulni és meríteni kell.
Amikor a reputációját, a személyes biztonságát, sőt az életét kockáztató RaoulWallenbergről
beszélünk, meg kell emlékeznünk a többi Magyarországon tevékeny embermentő
diplomatáról is. A több tízezer embert svájci diplomáciai oltalom alá helyező és a Vadász
utcai Üvegházat működtető Carl Lutz konzulról, a többezer főt spanyol származásra
hivatkozó papírokkal és védett épületekkel megmentő Ángel Sanz Briz ügyvivőről, a spanyol
nagykövet távozása után magát spanyol diplomatának kiadó és a menedékházak védelmét
merészen folytató olasz Giorgio Perlascáról, valamint pápai oltalomlevelek ezreit kiosztó és a
deportálások ellen a kormánynál határozottan tiltakozó Angelo Rotta vatikáni nunciusról.
Rájuk is emlékezve, és itt, a Duna-parton állva szeretném megemlíteni azt a 2010-ben
megvalósult, és a mai napig a legszélesebb társadalmi kört elérő kezdeményezést is, ami a
budapesti alsórakpartok elnevezése a második világháború és a vészkorszak kiemelkedő
embermentőiről, mártírjairól: Gróf Esterházy János, Slachta Margit, Angelo Rotta, Sztehlo
Gábor, Friedrich Born, Raoul Wallenberg, Valdemar és Nina Langlet, Henryk Sławik, Carl
Lutz, id. Antall József, Jane Haining, valamint Salkaházi Sára.
Ne feledkezzünk meg közben a többi embermentőről sem. Azokról a hétköznapi, egészséges
erkölcsű emberekről, akik közeli és távoli ismerősöket, barátokat, kollégákat vagy akár
teljesen ismeretleneket mentettek. Akik Wallenberghez hasonlóan életük kockáztatásával
segítették társaikat.
A
Az ismert történelmi körülmények miatt, nem vihetünk virágot Wallenberg sírjára. Élete
lezárultának körülményei még mindig feltárásra várnak. Wallenberg sorsának e vetülete arra
is figyelmeztet bennünket, hogy a diktatórikus ideológiák természete azonos. Nem tűrik, nem
tűrhetik az igazságot.
Dr Breuer Klára – tanár, újságíró és számos nemzetközi feladatot
megoldó szakember.Dolgozott Martonyi János és Mádl Ferenc
mellett. Több országban volt nagykövet is. Nagyapja Breuer Pál
magas beosztású katonatisztként ,számos embermentő
intézkedést hozott 1944-45-ben és több üldözöttet is megmentett.