Emléktáblák

Rudolf Vrba és Alfred Wetzler emléktábla a Csányi u. 5. alatt

emlektabla

Rudolf Vrba és Alfred Wetzler emléktábla

Rudolf Vrba-nak és Alfred Wetzlernek sikerült megszökniük a legnagyobb és legkegyetlenebb náci koncentrációs táborból és ezt a bravúrt hőstetté az emelte, hogy nem csak saját életüket mentették, hanem végig az volt a szándékuk, hogy figyelmeztessék a még deportálás előtt álló zsidókat.

Vrba és Wetzler 1942. július 30-tól 1944. április 7-ig Auschwitzban több területen dolgoztak, mindenhol a szökés kitervelése, az ahhoz szükséges teljes beolvadás volt minden gondolatuk, pedig a szökés lehetetlen vállalkozásnak tűnt. Zavar a belső működés rendszerében a nagy létszámú deportálásoknál mutatkozott és amikor elterjedt – szavajárásuk szerint – , hogy nagy mennyiségű ” magyar szalámi” érkezik, egyre erősebb volt bennük a motiváció, hogy mielőbb segítsenek a magyarokon, hiszen 1944 tavaszán a magyarországi volt  a legnépesebb, még nem deportált zsidó közösség Európában.

A szökést ketten tervezték el és három napig lapultak a kutyák megtévesztésére benzinbe áztatott orosz dohánnyal megszórt deszkarakás alatt. Az őrség készültségének lefújása után kúszva-mászva, lengyel parasztok segítségével jutottak el Szlovákiába, ahol egy gazda befogadta Őket.

A Szlovákiai Zsidó Tanács tagjai külön-külön is kihallgatták Őket és vallomásuk egyezősége után kezdték elhinni, hogy valóságról beszélnek. Később a szökevények a hírekből döbbentek rá arra, – miután elindultak a tömeges deportálások Budapestről – hogy jelentésük nem jutott el a zsidókhoz.

1944 júliusában Horthy Miklós – a különböző tiltakozások és az általuk írt jegyzőkönyv együttes megismerése után – felfüggesztette a zsidók budapesti deportálását, de akkor már 437 ezer magyar zsidót deportáltak…

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük